Szentimrei Jeno: Hunor es Magyar
Nagy Káspi tengertől egy kőhajitásnyira
Élt két öreg ember s két szép legény fia.
Egymásra hasonlók a megszólalásig
Hunor volt az egyik, Magyar a másik.
Egyszer, hogy vadásztak rengeteg erdőbe,
Egy hófehér szarvast vettek üldözőbe.
Hajszolták nap-estig, árkon át, bokron át,
De bizony csak bottal üthették nyomát.
A sötét erdőben világosság látszott,
Alán királylányok ropták ott a táncot.
Muzsikaszó mellett a deli leventék,
Király két leányát feleségül vették.
Aztán, mint forgószél haza elvágtattak,
Otthon sátrat vertek, nagy lakomát csaptak.
Sok-sok gyerekükből, sok-sok száz év mulva,
Két gyönyörű nemzet indult vándorutra.
Hun nép lett a Hunor-ivadékok neve,
Magyarnak magyar lett fia, lánya, menye
Niciun comentariu:
Trimiteți un comentariu